Arany János utcai  ÁLLATORVOSI RENDELŐ

Oltások

A kutyák és a macskák részére mindenképp biztosítani kell a megfelelő védőoltásokat, ezek nélkül igen jelentős a kockázata annak, hogy megbetegszenek valamelyik, akár végzetes kimenetelű fertőző betegségben.

A legelterjedtebb kutya fertőző betegség a parvovírus okozta bélgyulladás és a szopornyica. Ezek mellett azonban védekeznünk kell továbbá a fertőző májgyulladás, a leptospirózis, a parainfluenza vírus és a Bordatella bronchiseptica okozta légúti megbetegedés ellen is.

Fontos megemlíteni a veszettség elleni védőoltást, amelyenek évenkénti alkalmazását hazánkban jogszabály teszi kötelezővé.

A veszettség oltásnak közegészségügyi jelentősége az elsődleges. A kórokozó egy vírus, ami a veszett állatok harapásával terjed, embert is halálosan betegítheti meg. A veszett állat (pl. róka) viselkedése megváltozik, egy idő után fokozott ingerlékenység, támadó magatartás, majd bénulások jelentkeznek. A beteg állatok a garatizmok bénulása miatt nem tudnak nyelni, nyálzanak, víziszony alakul ki. A görcsös idegállapot bénulásokba megy át, és a klinikailag megnyilvánuló betegség következetesen halállal végződik. A súlyos következmények miatt a veszettség elleni oltás törvényileg szabályozott.

Az ebek veszettség elleni védőoltásának beadatása jogszabály erejénél fogva kötelező, az az eb tartójának felelőssége, esetleges elmulasztásáért is az eb tartója felelős. A rendelet szerint kötelező minden három hónapos kort elért kutyát beoltatni veszettség ellen, majd ezt hat hónapon belül megismételni. Erre az első két oltásra csak monovalens (csak a veszettség ellen szóló) vakcina használható. Az egy évnél idősebb kutyákat évente egyszer kell oltatni, itt már használható kombinált (a veszettség mellett más ellen is védő) oltás.

A viszonylag jó oltási fegyelemnek, valamint főleg a rókák szájon át történő immunizálásának köszönhetően jelentősen csökkent a veszettség esetek száma. Mégis kérek minden állattartót, figyeljen oda, ne legyen kutyája veszettség elleni oltása egy évnél régebbi, sok kellemetlenséget megelőzhet ezzel. Az oltási fegyelem lazulásával újra lehetnek veszett emberek Magyarországon. A veszettség emberen és állaton is gyógyíthatatlan! Bár a macskáknál nem kötelező ez az oltás, de legalább annyira indokolt nekik is beadatni, ezért minden cicának ajánljuk (kivéve szobacicáknak).

A legelterjedtebb macska fertőző betegségek a parvovírus okozta panleukopenia, a herpesvírus okozta légzőszervi megbetegedés, a macska calicivírus okozta nátha. Viszonylag fialtal betegség a macska leukosis és a fertőző hashártyagyulladás. Ezek ellen is rendelkezünk megfelelő védőoltásokkal. 

 

Szükséges, hogy a védőoltásokat az állatok megfelelő időben kapják meg, mert a súlyosan megbetegedett állat gyógykezelése sokszor már reménytelen kimenetelű vagy csak hosszadalmas, költséges terápia mellett remélhetünk részükre gyógyulást.  Az állatok vakcinázása a tulajdonos felelőssége, mivel a nem oltott kedvencek fertőzési forrást jelentenek.

Bármely vakcinázási programnak az a célja, hogy a lehető leghatékonyabb védettség alakuljon ki egy adott fertőző betegséggel szemben.
Az aktív immunizálást kiskutyák esetében 5-6 hetes korban, kiscicáknál 8-9 hetes korban lehet elkezdeni, de ne felejtsük el, hogy a védőhatás kialakulásához legalább 2 hétre van szükség, ismételt oltás esetén.  Az alapimmunizálás révén megszerzett betegségekkel szembeni védettség nem tart a kutyák, cicák élete végéig, hanem idővel csökken. Rendszeres (évenkénti) védőoltásokkal azonban a védettség fenntartható. 

 

Külső élősködők

Kedvenceink egészségét számtalan külső és belső élősködő fenyegeti. A bolha, a különféle atkák, a tetű, a kullancs és a bélférgek mind veszélyes paraziták. Ezek az élősködők különféle kórokozók terjesztésében játszhatnak szerepet és az állatról emberre átjutva családtagjaink egészségét is fenyegetik. Ezek jelentős része megelőzhető rendszeresen alkalmazott kezeléssel.

A bolhák a leggyakoribb külső paraziták. Nem csak vérszívásuk révén veszélyeztetik kedvenceink egészségét, de emellett a galandféreg és a bartonellózis kórokozóját is terjesztik. Vérszívással az állatot nyugtalanítják, a nyálukkal a sebbe jutott fehérjék pedig allergiás bőrgyulladást okoznak. A bolhák elpusztítása nem elegendő csak az állaton, mivel a bolha populáció csupán 5% -a él kifejlett bolhaként kedvencünkön.   A 95% az állat környezetében, lakásban, szőnyegben pete, lárva és báb fejlődési alakokban található.

A szőrtetvek kellemetlen látogatói lehetnek kutyánknak, macskánknak. A tetves állat bundája nem fénylik, „kopott”, helyenként kopasz. A tetvek felelősek lehetnek a galandférgek átvitelében. A tetvesség közvetlen kontakt útján vagy ápoló tárgyak segítségével terjed.

A külső hallójárat – gyulladás rendkívül kellemetlen és makacs bántalom. Becslések szerint ennek hátterében kutyák esetében 50%-ban, macskák esetében 85% -ban fülrühatka áll. Kutyák esetében „drámai„ kórképet mutathat a demodikózis és a rühösség is.

 

A kullancsok nem elsősorban vérszívásukkal, hanem az általuk terjesztett igen súlyos betegségekkel – Lyme kór és babesiosis – okoznak komoly gondot. Minél hosszabb ideig tartózkodik a kullancs a kedvencén, annál nagyobb a kórokozó átvitelének kockázata. A kullancsokat nehéz észrevenni, mielőtt a vérszívástól sokszorosára növekednének. Az általuk terjesztett kórokozók esetenként csak 7-21, vagy annál több nap elteltével okozhatnak tüneteket. A legjobb mód, hogy megvédje kutyáját a kullancs által jelentett veszélytől, ha megelőzi azok megtapadását. Havonta egyszer a kutya nyakán történő helyi kezelés a megelőzés legegyszerűbb módja.

Belső élősködők

Egy felnőtt kutya és egy kijáró macska általánosságban negyedévente kapjon féreghajtót. A tabletta beadása után figyeljük az állat bélsarát 4-5 napig, szabad szemmel is látszanak a férgek. Ha ilyet tapasztalunk két hét múlva meg kell ismételni a kezelést. Használjunk jó minőségű  féreghajtót,ezek egyszeri kezeléssel hatékonyak a legtöbb gyakori féregfaj ellen.

Egy 2002-es kormányrendelet értelmében minden ebet évente féreghajtani kell a veszettségoltással egyidejűleg és ezt az állatorvosnak dokumentálnia kell. Ezért kapnak az éves kötelező oltáskor féreghajtó tablettát is az ebek.

Magyarországon minden harmadik kutya bélférgekkel fertőzött. Ha Ön nem lát férget kedvence bélsarában, az nem azt jelenti, hogy nem is férges. Csak a nagyon masszív fertőzéseknél ürül féreg. Ezért a bélsárból a féregpetéket vizsgáljuk mikroszkóppal. A magas fertőzöttségi arány a férgek rafinált fejlődésmenetével magyarázható. Egyes fajok (pl. orsóféreg) már az anyakutya méhlepényén áthatolva is, valamint az anyatejjel is fertőznek. Más féregnél (uborkamagképű féreg) a bolha jelent köztigazdát. A férgesség elsősorban a kölyköknél nyilvánulhat meg tünetekben, nagy feszes has, remegés, halvány nyálkahártyák, lesoványodás. A felnőtt állatnál tünetmentes, vagy csak a fenéken való csúszkálást, úgynevezett szánkázást látjuk.

Fontos felhívni a figyelemet az ember férgességének veszélyére. Az ember peték lenyelése révén fertőződik. A gyermekek a legveszélyeztettebbek, mert gyakran elfelejtkeznek a higiénés rendszabályok betartásáról, piszkos kezüket a szájukba veszik, és gyakran játszanak állatürülékkel szennyezett homokozókban.

Nagyon fontos a megelőzés! Ne etessük kedvencünket nyers hússal, zsigerekkel! A gyermek kutyával való játék után mindig mosson kezet! Az utcán a kutyaürüléket össze kell takarítani, és el kell távolítani. Kutyákat tartsuk távol a játszóterektől, homokozóktól. Bolhátlanítsuk rendszeresen állatunkat.

Gyógykezelésre csak széles spektrumú állatgyógyászati szert használjunk, a humán szerek kevéssé hatásosak, a fokhagyma nem ér semmit a férgek ellen! Még a tenyésztők nagyobb része sem tudja, hogy a féregellenes kezelést már 2 hetes korban el kell kezdeni, majd kéthetente megismételni 8 hetes korig. Az anyát is kezeljük ilyenkor, valamint a vemhesség félidejében. A felnőtt állatot 3 havonta ajánlott féregteleníteni. A legtöbb állatgyógyászati tablettából 10 kilónként egy szemet kell adni. A kezelés után 5 napig figyeljük a féregürülést. Ha látunk valamit, 2 hét múlva ismétlés szükséges.